2015. november 19., csütörtök

Lear király@Radnóti színház 2015.11.19


Családi idill vagy családi dráma?
Radnóti színház, erkély, első sor. Már visszatérő vendégnek számítunk, tavaly is rengetegszer látogattunk el. Most a 2015. október 5-én bemutatott Lear király előadásra érkeztünk, Alföldi Róbert rendezésében. A Radnóti színházban másik rendezése, a még mindig játszott Platonov  – szintén ajánlott darab!) Napi boldogság a javából! További színházi élmébnyek itt.



A két felvonás alatt a díszlet alapvetően nem változik. Egy hatalmas ovális családi asztal áll a középpontban, háttérben egy ablakkal, és az oldalfalakon ajtókkal. Mikor a függöny felgördül, egy idillikus családi vacsora közepébe csöppenünk bele. Húsleves főtt zöldségekkel, pulykacomb salátával, és egy tál spenót (ekkor még nem is sejtjük, később ennek mekkora jelentősége lesz).
Ha valakinek még nem koptak el az emlékei, (bevallom az én agyam se káptalan és az előadás előtt újraolvastam a művet) az tudja, hogy az alapsztori az, hogy Lear, az öregedő király (László Zsolt Y)

Forrás: itt
Az első felvonásban a közös vacsora közben, ahol nagy volt a nevetgélés és a jókedv (már-már gyanús volt, hogy a színészi játékon túli volt a nevetőgörcs, főleg mikor Kováts Adél az éppen szólni készülő de a nevetéstől nem tudó Sodró Eliza karját kezdte dörzsölni J ) kiderül, hogy persze nem adja könnyen az örökséget, azt találta ki a király, hogy mind a három lánya mesélje el neki, hogy mennyire szeretik őt. Két legidősebb lány nyakatekert kedvességekkel magasztalják apjukat, hogy iránta a szeretetük olyan nagy, hogy elmondani sem lehet. Mikor a legifjabb lányon Cordelián van a sor (Sodró Eliza), ő a kérdésre:
„- Végső, de nem utolsó - te, kinek
Ifjú szerelmeért Burgund teje
S Frankhon bora versengve küzdenek,
Mit szólsz te, hogy szerezz egy harmadot,
Dúsabbat, mint testvéridé? Beszélj!”

/Vörösmarty Mihály fordítása/
csak annyit felel: „Semmit” Apja először azt hiszi csak viccel, de Cordelia kifejti, hogy ő nem a szavak embere, szereti apját, ahogy azt az illem megkívánja, és tiszteli őt. A király szörnyű haragra gerjed, és kitagadja Cordeliát a családból. Így vagyon nélkül, csak a francia király (Fehér Balázs) az, ki így is feleségül venné, (a Burgundi herceg vagyon híjján visszalépett -Bodoky Máek e.h) így a király a gondjaira bízza. Leghűbb embere Kent (Csomós Mari) kiáll Cordelia mellett, ezért a király őt is elzavarja. A kezdő konfilktus megvan. 

Forás: itt
Egy kitagadott lány, egy elzavart bizalmas, marad kettő leány, akiké az egész királyság, és a férjeik. A nővérek, természetesen szövetséget kötnek, hogy apjukat kordában tartják, és nem tűrik el, hogy a 100 fős kíséretével szállásozzon náluk, meg öreg már, és nem hajlandók elviselni a hangulatának változásait. A két lányához felváltva megy, de nem fogadják szívesen sehol. Közben egy új szolga udvari bolondja (a Radnóti színház új igazgatónője, Kováts Adél) mellé, az álruhás Kent. Szerintem zseniális húzás volt Alföldi Róbert részéről, hogy ezt a két férfi szerepet női színészekre osztotta. Az udavari bolond amúgy is a király bizalmasa, de így a szál kettőjük között még szorosabb, átitatja egy szerelmes nő gyöngédsége. Csomós Mari által játszott Kent alakja meg inkább egy féltő anya, aki óvni szeretné fiát a nehéz helyzetektől.
szegődik hozzá, az
A másik szálon futó cselszövés, pedig az, hogy Gloster gróf (Schneider Zoltán) törvénytelen fia Edmund (PálAndrás, akit eddig szinte mindig "gonosz" szerepekben láttam), ki akarja ütni Edgárt (Szatory Dávid)  apja bizalmából, hogy az örökség őt illesse. Ezért ír is egy levelet testvére nevében, amit úgy intéz, hogy apjuk elolvassa. (a levélben persze arról van szó, hogy Edgár meg akarja ölni az apját…) Gloster gróf csalódott fiában, Edmund persze Edgárt is befűti, hogy apja haragszik rá, aki elmenekül, így Edmund marad az egyetlen fiú. 
Forrás: itt

király nem viselte túl jól lányai „szerető” gondoskodását, ő szépen lassan kezdi elveszíteni a józan eszét. A díszletet kihasználva, a hatalmas csilláron még himbálózik is tehetetlen dühében. (persze, percekkel később a csillár lezuhan az asztal közepére) Mellette csak abohóca és az álruhás Kent van, akik kiállnak érte. Ezért Kentet kalodába is zárják. Hogy ez a jelenet még sokkolóbb legyen, a kaloda nem más mint egy tolószék. Kentet alakító Csomós Mari a 72 évével még aktívan szerepel, de járása már néhol bizonytalan. Minden jelenetben vagy ül, vagy állnak mellette kollégái. És az a pillanat, mikor belekényszerítik a tolószékbe, ahová még oda is szigetelőszalagozzák, szívfacsaró volt. 

Forrás: itt.

A felvonás végelefe Edgár meghasonlik önmagával. Leveti magáról az úri ruhát, személyiséget vált és csavargóként folytatja tovább életét. Azt hittük, itt lesz Alföldi rendezéseiben, a legalább egy meztelen férfi, de mikor Szatory Dávid levetkőzött az alsónadrágot magán hagyta, és egész testét az asztal közepén ülve bekente a már említett spenóttal. 

A függöny lassan legördül, eltakarja a hatalmas kuplerájt, amit a szerető család okozott, a középen lukas asztalt melybe a félőrült király keresi a nyugalmat, mintha egy sírgödörből várná a szebb jövőt.

A második felvonás minden szempontból pörgősebben sikerült az elsőnél. Edgár összetalálkozott Learrel és kíséretével, és nagy egyetértés volt közöttük, mind a ketten hasonló sokkon mentek keresztül. Ééééssss megérkezett a kötelező meztelen férfi, László Zsolt is levetette ruháit (mindet) és a szinén megőrült Egdárral boldogan futkároztak az asztalon körbe-körbe, szinte felszabadult boldogságban. 
Gloster gróf eközben a nővérekkel szembeszállt, megvédve a király becsületét, amiért a fiatalabb nővér Regan (Andruskó Marcella) férje Cornwall herceg (Adorjáni Bálint) kiszúrta mind a két szemét. Nagyon látványos és véres jelenet volt, fröcskölt a vér, röpült a szemgolyó. A megvakított Gloster megtudtam, hogy Edmund mostohafia áll mindennek a háttérében (aki addigra már Cornwall herceg és a két nővér kegyeit élvezhette) Teljesen elkeseredett, és eldöntötte, hogy nincs értelme az életének. Pont beszökött a házba az álruhás Edgár (spenótos) akiben feltámad a fiúi szeretet és féltés apja iránt. KÉNYSZERSZÜNET. Sajnos egyiknéző az erkélyen rosszul lett, a darab megállt, függöny lement, mentőt kelletthívni. (erről ez "élményről" itt lehet olvasni)

Forrás: itt 
Függöny fel, a darab ott folytatódott ahol abbamaradt, mikor az álruhás Edgár odamegy vérző szemű apjához, aki azt kéri tőle, vigye fel a legmagasabb hegyre, hogy leugorhasson. Közbe a francia csapatok megérkeztek Anglia területére, a nővérek azonnal elkezdték félteni a vagyonukat, így csapataikat kiküldték Edmund vezetésével. Mind a két nővér beleszerett Edmundba, és mind a kettő magának akarta. Olyannyira, hogy Coneril (Szávai Viktória), az idősebb nővér, férje Albani herceg (Gazsó György) meggyilkolását tervezi

Cordelia is hazatért és mikor megtudta, hogy apját földönfutóvá tették nővérei, és elment az esze, azonnal a segítségére sietett. Apjuk rájött, hogy egyetlen lánya van akire számíthat, és az Cordelia. De sajnos az őrök elfogták őket, mint hazaárulókat és börtönbe vetették őket. Edmund parancsot adott az őröknek, hogy végezzék ki mindkettőjüket.

Természetesen minden ármánykodáokra fény derült, jó drámához hűen majdnem mindenki meghalt. Cornwall herceget szolgálójuk szúrta le, miútán a herceg kivályta Gloster gróf szemét, felébredt benne az emberiség. Coneril megmérgezte húgát, Regan-t, utána saját életével is végzett. Edmundot megölte Edgár, hogy megbosszulja apját, Gloster grófot, akinek szíve szakadt meg bánatában. Edmund utolsó lehelletével elmondta Albani hercegnek, hogy kiadta a parancsot Lear király és Cordelia meggyilkolására. Sajnos elkéstek a megmentésükkel, Lear már a vérző Cordeliával a karjaiban jelent meg, és nem akarta elhinni, hogy lánya halott.


Örülök hogy kinéztem ezt a darabot, a rendezésben nem csalódtam, bár az esetek 90%-ban, a
beszúrt indokolatlan „b@zdmegek” és „f@aszomat”-ok feleslegesek voltak, de a színészi játékok a díszlet egyszerűsége a rengeteg jelkép az emberi gyarlóság bemutatása zseniális volt. Bárki bármit mond szerintem kell, hogy a néző lássa a vért, a drámában is le van írva kerek-perec, hogy kiszúrták Gloster szemét. Mit gondol a kedves néző, az vajon hogy néz ki? A mai világban sajnos már mindent szabad, mindent elnéznek, szüksége van a társadalomnak arra, hogy plogárpukkasztó eszközökkel váltsanak ki belőlük indulatokat érzéseket, mert ezek nélkül csak robotok vagyunk, akik gondolkodás és érzések nélkül elélnek az életük mellett.



Kövesd a Ne Ess Pánikba blogot a Facebookon is!

Színházi élmény?


Voltunk színházba (Radnóti színház: Lear király beszámoló), ami az aznapom boldogsága is egyben, viszont nagy próbatétel is volt.


KÉNYSZERSZÜNET keletkezett a darb közben. Sajnos egyik néző az erkélyen rosszul lett, a darab megállt, függöny lement, mentőt kellett hívni.Az úr saját lábán ment ki, azt a hírt kaptuk, hogy jól van. Míg az előadás szünete volt, nagyon nagy érzelmi hullámok futottak át rajtam. Féltem, izgultam, emésztettem a darabot. Hirtelen, mikor az ember együtt úszik a darabbal, minden rezdülést érez, olyan mint egy mély meditáció, hirtelen a valóság – bácsi rosszulléte -  a valóságba visszarántja, és kiszakad a biztonságos fantáziavilágból. 
Hirtelen észnél kellett lenni, mentőt hívni, végignézni az aggódó hozzátartozókat. Eszembe jutott a párizsi terrortámadás, az emberi halandóság, és szinte rámült ez az érzés, annyira, hogy alig kaptam tőle levegőt. Próbáltam lenyugtatni magam,  mély lélegzésekkel, de a csukott szemem nem maradt csukva és szédültem. Alkalmaztam Bagdy Emőke villámrelaxációját, attól jobb lett. A rosszullétemet csak tetőzte az emberi hülyeség, amit annak tudok be, hogy ők így dolgozzák fel a stresszt ( vagy nincs lelkük, magam részéről naívan inkább az első verzióban hinnék) Okoskodtak, hogy „hú, biztos a vértől lett roszzul, én is rosszul lehetem volna”; „miért nem írja ki a színház, hogy ideggyenge nézők ne jöjjenek”; „ha tudja hogy beteg miért jön színházba”…nagy szerencséjükre az mentette meg őket, hogy elkezdődött a darab. 
Nem akartam volna vitába, vagy beszélgetésbe szállni velük, mert akkor képviseltem volna az ő színvonalukat, csak egyszerűen döbbenetes volt számomra ilyen dolgokat hallani…


Kövesd a Ne Ess Pánikba blogot a Facebookon is!

Napi boldogság - Színház, Lear király




Beindult a színházi szezon, és jobban nem is választhattuk volna első darabnak.
A Lear királyt láttuk a Radnóti színházban, erkély, első sor. És a szünetben megírtam a német leckémet is!

Beszámoló itt.


Kövesd a Ne Ess Pánikba blogot a Facebookon is!

2015. november 10., kedd

Napi boldogság - Hardversimogató




Ma Rocksztársimogató helyett, Hardversimogató volt a munkahelyen. Izgalmas játékokkal mutattaták meg, hogy mi is van a színfalak mögött, azaz, hogy néz ki  a patchelés, lehetett a rackszekrényben switcheket aktiválni, hibaüzenet alapján hibűt keresni, szerverszobát látogatni. Tehát picit kézzelfoghatóbbá vált, ami mások számára 2 kattintás. És nyeeeerteeeem! Tipitapi kesztyűt és belépőkártya huzivonit!


Kövesd a Ne Ess Pánikba blogot a Facebookon is!

2015. november 9., hétfő

Napi boldogság - Vissza a jövőbe I.



Bizonyigen! Idén októberben volt az a nap, mikor Marty és Doki visszatértek hozzánk a jövőbe! Remélem találkoztatok velük! 

Már korábban írtam, hogy gyerekkorom egyik legnagyobb filmélménye volt A vissza a jövőbe trilógia. Amikor a gyerekek kezdenek tudatukra ébredni, elkezdik őket foglalkoztatni a megmagyarázhatatlan dolgok, mint például, hogy vannak-e földön kívüli lények, élhetünk-e örökké vagy van-e időutazás. És akkor jött ez a film. Beütött, mint állat. 

Ugye mindenki látta??!

Aki még nem, az pattogtasson popcornt, mint ahogy én is tettem és essen neki a filmeknek, nem fogja megbánni :)

*SPOILER ALERT* :)))))
Dokit a tesóimmal imádtuk, és nagyon kiborultunk mikor az a hogyishívják történt vele a film valamelyik részében az egyik fordulat előtti pillanatban. 

Kövesd a Ne Ess Pánikba blogot a Facebookon is!

2015. november 8., vasárnap